Elég lett volna csak újságot olvasnia a kormány tagjainak, hogy ne érje meglepetésként őket, ami az elmúlt hetekben történik – írtuk már le többször is a kitiltási botrány kapcsán. A biztonság kedvéért pontokba szedve összefoglaljuk.
Miért vagyunk egyre frusztráltabbak, miért érzünk nosztalgiát 25 éve elteltével is egy olyan korszak iránt, amikor sem önállóak, sem szabadok nem voltunk? Miért torpan meg újra és újra Kelet-Európa és ezen belül Magyarország? Fogunk-e valaha olyan jól élni, mint az osztrákok? Cserbenhagyta-e a régiót a Nyugat, vagy az orosz fenyegetés miatt végre a hónunk alá nyúl? Ennyi kudarc után miért Brüsszel maradt az egyetlen reményünk? A régió történelmét kutató Stefano Bottoni történésszel beszélgettünk.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
A most hivatalba lépő uniós biztos megválasztásának körülményeiről, saját biztosi szerepéről, a Juncker vezette bizottság súlyáról beszélt a Magyar Hírlapnak.
Meglepetést okozott Erdélyben, hogy Orbán Viktor nem a Fidesz támogatásával alapított párt, hanem a korábban élesen bírált RMDSZ mellett tette le a voksát az elnökválasztási kampányban. A szövetség elnökét, a volt román miniszterelnök-helyettest a magyar kormányfőhöz fűződő viszonyáról, Orbán romániai megítéléséről kérdeztük. Arra is kíváncsiak voltunk, okozhat-e gondot az Amerika mellett elkötelezett Romániában élő magyarságnak Budapest új keletű oroszbarátsága.
A Business Insider megkérdezte kedvenc elemzőit, bloggereit, stratégáit, befektetési szakértőt, hogy melyek a legfontosabb grafikonok most a világon. Van itt minden: európai deflációs félelem, feltörekvő piacok sérülékenysége, kínai ingatlanpiac.
Nem a szankció a megoldás, és nem az Európai Unióról szóló Lisszaboni szerződés 7-es pontját kell alkalmazni a vitákban – mondta budapesti előadásában a német külügyi államminiszter, aki nem kommentálta az USA lépéseit Magyarországgal szemben.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Több mint négyezer tonna zöldség és gyümölcs kivonásához kapnak uniós támogatást a magyar gazdák.
Jön a hormonkezelt marhahús, veszélybe kerül minden kulturális érték? Az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakozók aggályait a HVG kérdésére az uniós szóvivő kategorikusan cáfolta.
